Nagy pörgés ugyan nincs az oldalamon, de jó ideje – témától és célközönségtől függően – két nyelven (Angol, Magyar) is megjelentek a cikkeim…
Ehhez WordPress alatt mindenképp valamilyen plugin szükséges. Ezekből több is van a ‘piacon’ ám egyik sem kompatibilis a másikkal, ennek következménye, hogy elég macerás váltani egyikről a másikra. Ezért is odáztam ezt döntés ameddig csak lehetett.
A megfelelően kialakított elektromos hálózat az egyik legalapvetőbb előfeltétele egy okosotthon kialakításának. Ebből következően a gyakorlatban legtöbbször ez az akadálya az okos megoldások bevezetésének.
Az okosotthon (Smart Home) gondolata nem újdonság, hiszen már az 1962-es „Jetson család” című rajzfilmsorozatban is jelentős szerepet kapott, pedig akkor még sem mobil telefon – sőt egyáltalán telefon – sem pedig internet nem létezett, de még a számítógépek sem terjedtek el annyira hogy egyáltalán elképzelhetőek legyenek a rajzfilben látott megoldások.
A régi IBM System X szerverek amik még IMM v1-et használnak, tartalmaznak egy javítatlan firmware hibát, ami miatt nem lehet elérni az IMM Webes felületét.
Az ESXi egyik leggyakrabban használt telepítési média a pendrive, ennek előkészítését a VMware mégsem teszi egyszerű feladattá.
Akit manapság valóban érdekel a biztonság, és nem csak a szolgáltatások által kierőszakolt minimális elvárásoknak kénytelen megfelelni, az biztosan valamilyen jelszó kezelő szoftvert használ.
A redsocks – egy transzparens proxy megoldás azon elavult/gagyi/összetákolt alkalmazások számára, amelyek „gyárilag” nem támogatják a proxy-n keresztül való kommunikációt. Transzparens, mert sem a kliens, sem pedig a szerver nem is fog arról tudni, hogy az adatforgalom keresztül van irányítva egy proxy szerveren. Mivel ez a megoldás TCP/UDP szinten működik, így tulajdonképpen bármilyen alkalmazásról beszélhetünk, ami a ezen protokollok valamelyikét használja.
Egy korábbi – a forgalomelemzésről szóló – cikkemben említettem, hogy az IDS által generált riasztásokat érdemes lehet egy ezek kezelésére kitalált rendszernek átadni, ahol aztán majd a többi rendszerünkből érkező egyéb logokkal együtt értelmezhetjük azokat. Végül pedig megtehetjük a szükséges lépéseket a feltárt probléma és/vagy biztonsági incidens megoldása érdekében. Az ilyen rendszert hívjuk SIEM-nek. Ennek azonban szinte kizárólag csak nagyvállalati (enterprise) környezetben van értelme. Legfőképp azért mert a logok és riasztások értelmezése és feldolgozása komoly szakmai tapasztalatokat, 7×24-es felügyeletet, és nem utolsó sorban hatalmas hardver erőforrásokat is igényel.
Az X-Plane az egyik legösszetettebb és legreálisabb szimulációt megvalósító, mégis egyszerű PC-n futtatható repülőgép szimulátor. Az X-Plane nem csak egy játék, hiszen sok igen komoly szimulátor motorja is egyben, amiket akár igazi pilóták kiképzésére is használnak szerte a világban. Az X-Plane már az alap telepítéssel 19 repülőgépet, és világszerte összesen több mint 34,000 repülőteret tartalmaz, lenyűgöző részletességgel.
A „sokgombos” egerek manapság már egyáltalán nem számítanak különlegességnek, azonban az ezekben rejlő lehetőségeket szinte alig használjuk ki.