Elérkezett az idő, hogy lecseréljem életem első DSLR gépét – a Nikon D70-et – egy újabb modellre: a D7100-ra :)
Mivel a D7100 – ami valójában nem is új, hiszen már az utódja a D7200 is kapható – még csak most került a birtokomba, így e cikk inkább valamiféle köszönetnyilvánítás a régi, öreg, megfáradt D70 emlékére.
Aki esetleg valami nagyon technikai összehasonlításra és elemzésre számított, azoknak javaslom inkább olvassa Ken Rockwell részletes gépelemző írásait: D70 vs. D7100
Sokak számára talán megmosolyogtató, hogy egy öreg, elavult masináról írkálok, ám számomra ez a gép sokkal több volt egy átlagos kütyünél. Már a megszerzéshez is egy baráti kölcsönre volt szükségem, enélkül annak idején (2005) meg sem tudtam volna vásárolni ezt a remek fényképezőgépet. Elődje egy Pentax MZ-M volt, tehát egyértelmű volt, hogy csak egy DSLR jöhet szóba. Annak idején az EOS-300D volt az egyetlen vetélytársa, ám a paramétereiből előre felkészülve, majd a boltban mindegyiket kézbe fogdosva, nyomkodva, végül a D70 lett az, amelyik sokkal jobban megfelelt az akkori elvárásaimnak. Ezt a döntést azóta sem bántam meg, sőt azóta már-már a kezemhez nőtt. Küzdök is az új masinával, mert a hátulján a gombokat rendesen átvariálták, a kezem meg automatikusan a régi, megszokott gombokat nyomkodja – csak azok ugye már mást csinálnak :)
Hogy mindez mégse csak valami nyálas ömlengés legyen, összegyűjtöttem hogy mik azok a különbségek, amik számomra valóban jelentőséggel bírnak fotózás közben. Aki esetleg nem ismerné a Nikon vázak megjelenés szerinti idővonalát: a két gép megjelenése között 10 év telt el!
- Kereső
Ég és föld. A D7100 után a D70 keresője csak egy kicsi sötét lyuk.
- LCD méret
A különbség óriási – hiszen sokszor ez alapján kell eldönteni, hogy megfelelő lett-e a kép, amit sok esetben később már nem igazán tudnánk reprodukálni.
- Üzemmódok
Úgy általában ezek teljesen haszontalanok egy DSLR gépen. Amit én használok az az automata (zöld kis ikon) vagy a teljesen manuális (M). Az újabb modellekben azonban van még 2 hasznos: U1, U2. Ezek tulajdonképpen megjegyzik a gép összes beállítását, és egyetlen tekeréssel vissza is adják. Így tulajdonképpen összesen háromféle előre definiált beállítás készlet között választhatok, ami a gyakorlatban nagyon hasznos.
- Autofókusz
5 vs. 51 fókuszpont – Nagyon nem mindegy. Természetesen – kis trükkökkel ugyan – de azért eddig is oda fókuszált vele az ember ahová csak akart, de azért sokkal kényelmesebb így, na. :)
- IR vevő
A D7100-on elől és hátul egyaránt van érzékelő. Ez bizony sokat segít mondjuk egy éjszakai, hosszú záridős, állványról fotózós esetben.
- Memóriakártya
1xCF vs. 2xSD – A két kártyát többféleképpen is lehet használni, pl: backup, NEF/JPG
- Pormentesítés
A D70 ilyen nem tudott, ott bizony manuálisan kellett kifújni a port az érzékelőről. Hogy a D7100 esetében ez mennyire hatásos, az majd csak pár év használat után derül ki.
- Sorozat felvétel
3 helyett 6 kép másodpercenként. Ez jó, mert kétszer annyi ;)
- Felbontás
Végül, és utolsó sorban: 6Mp vs. 24Mp – Véleményem szerint a 6Mp eddig is elég volt bármire. A 24Mp sokszor inkább csak hátráltat, mint segítene: Sokkal több erőforrás kell a feldolgozásukhoz, sokkal több helyet foglalnak, és feleslegesen nagyok. Persze a sok pixel lehet előny is – bizonyos esetekben :)
Aki esetleg a képminőséget hiányolná ebből a listából, azt ki kell ábrándítsam: A 10 éves D70 pont ugyan olyan remek képeket készített, mint bármelyik mai legújabb modell! Persze magasabb ISO, meg kevesebb zaj, és egyéb laboratóriumi körülmények között kimutatható előnyei biztosan vannak az újabb érzékelőknek, én azonban ezeket nem látom megjelenni a képeimen.
Attól függetlenül, hogy nagyon tetszik az új gép, én imádtam a D70-et, és rengeteg (~45.000) fotót lőttem vele az együtt töltött 10 év alatt. A kezemhez és a szívemhez egyaránt hozzánőtt – mégis megváltam tőle. Bagóért ugyan, de beszámították az új gép árába – ha megtartom, akkor viszont csak porosodott volna valamelyik szekrényben.